Az 1848-as európai forradalmak és a magyar szabadságharc

Az 1848-as európai forradalmak

A 19. század első felében Európa-szerte lezajlott kapitalista fejlődés s a nyomában kibontakozó nemzeti egységtörekvések és a liberális politikai mozgalmak az 1848-as európai forradalmi hullámhoz vezettek.

Kapitalizmus: gazdasági elrendeződés, mely az ipari forradalmat követően a 19. században fejlődött ki a nyugati társadalmakban. A fogalom Marxtól származik. Lényege, hogy a termelőeszközök magántulajdonban, a tőkésosztály (burzsoázia) birtokában vannak. A munkások (proletariátus) semmivel sem rendelkeznek, csak a munkaerejükkel, és ezt bár szabadon eladhatják a piacon, függnek a tőkésosztálytól, amely kizsákmányolja őket azáltal, hogy kisajátítja a munkájuk által létrehozott értéktöbbletet. nem marxista értelemben: az a gazdasági forma, amelyben a tulajdon legnagyobb része magánkézben van, és az árukat szabadpiaci versenyben értékesítik. Kizsákmányolásról csak monopolhelyzet esetén beszélnek.

1848 Európájának államai a politikai, társadalmi fejlődés eltérő fokán álltak. Nagy-Britanniában a kormány megtalálta a módját, hogy parlamenti reformok útján enyhítse a társadalmi feszültségeket, Oroszországban viszont olyan erős volt a cári diktatúra, hogy gondolni sem lehetett társadalmi változásokra. Ezekben az országokban így nem is került sor forradalmi megmozdulásokra 1848-ban. Az 1847. évben csaknem egész Európára kiterjedő ipari és kereskedelmi válság, ínség és munkanélküliség előzte meg a forradalmak kirobbanását, amelyek – Franciaországot kivéve, ahol már létrejött a nemzeti állam – nemzeti egységmozgalmakkal, függetlenségi harcokkal fonódtak össze.

A régóta halmozódó gazdasági, szociális és nemzeti feszültségek 1848 januárjában a szicíliai Palermóban törtek először a felszínre, ezt követte a februári párizsi forradalom, amely egész Európát megrengette. A forradalmi hullám végigsöpört Európán, Franciaországban ismét életre hívta a köztársaságot, a Német Szövetség területén, a Habsburg monarchiában és Itáliában pedig az abszolút uralkodókat alkotmány bevezetésére kényszerítette. A Habsburg-ház törvénybe iktatta Magyarország birodalmon belüli önállóságát, a német dinasztiák elismerték a frankfurti össznémet parlament összehívását, Lombardia és Velence olasz lakói pedig saját kezükbe vették sorsuk irányítását.

A forradalmak egysége azonban csak kezdetben állt fenn, az eltérő célok hamar három különböző irányzatot alakítottak ki. Franciaországban polgári demokratikus célkitűzésekkel robbant ki a forradalom, és a meglévő polgári demokratikus viszonyok kiszélesítése volt az alapvető cél. A német területeken, Itáliában a nemzeti egység megteremtése került az előtérbe, a magyar forradalom pedig a nemzeti függetlenség megerősítésével kapcsolta össze a polgári átalakulás programját.

A februári forradalom Franciaországban

Franciaországban a liberális polgárság parlamenti reformköveteléseinek megtagadása vezetett a forradalomhoz 1848. február 24-én. Lajos Fülöp elmenekült, és a munkástömegek követelésére, akik a forradalom igazi bázisát adták, 25-én kikiáltották a második köztársaságot. Az ideiglenes kormány, amelyben a munkásság képviselői is részt vettek, demokratikus reformok sorát vezette be (nemzeti műhelyek felállítása a munkanélküliek foglalkoztatására, 10 órás munkaidő, általános választójog, a rabszolgaság eltörlése a gyarmatokon stb.). Az április végén megválasztott Alkotmányozó Nemzetgyűlésben azonban a konzervatív köztársaságpártiak kerültek többségbe. A mérsékelt irányzatú Alkotmányozó Gyűlés, amely inkább képviselte az adófizető középosztályt és a vidéki parasztságot, mint a városi munkásosztályt, megkezdte a korábbi demokratikus intézkedések jó részének felszámolását. Amikor hozzáláttak a nemzeti műhelyek feloszlatásába, a csalódott és éhező munkásság ismét barikádokat emelt, kirobbant a júniusi felkelés, amit azonban a megrettent vagyonos rétegek Cavaignac tábornok csapataival kegyetlenül vérbefojtottak (1848. június 26).

Az Alkotmányozó Gyűlés új alkotmányt dolgozott ki, mely szerint a 21. életévüket betöltött férfiak kaptak választójogot, a végrehajtó hatalom élére pedig a négyévenként választott elnököt állították. A köztársaságielnök-választást 1848. december 10-én tartották, amelyen Cavaignac tábornokkal szemben I. Napóleon unokaöccse, Louis Bonaparte szerezte meg az elnökséget. 1848 őszén a felzaklatott és politikailag megosztott Franciaország olyan elnököt akart, aki helyre tudja állítani a rendet és a törvényességet, a nemzetet pedig egy egységesebb, dicsőségesebb jövő felé tudja terelni.

Forradalmak Európában

A francia forradalom kitörésének hírére beindult az 1830-ban már tapasztalható láncreakció. A március 13-i bécsi felkelés idején menesztették Metternichet és kinevezték Ausztria első alkotmányos kormányát.

A párizsi események hírére 1848 márciusában a német területeken is sorra robbantak ki a forradalmak, amelyek fő célja a nemzeti egység megteremtése volt.

Berlinben március 18-19-én tört ki a forradalom, és elérhető közelségbe került a német egyesítés békés megvalósítása. Az 1848. május 18-án összeült frankfurti német parlament azonban elégséges hatalom hiányában nem tudta az egyesítést végrehajtani.

Az itáliai kis államokban is forradalmi változások zajlottak le. Milánóból kiverték az osztrák csapatokat, Lombardiába bevonultak a piemontiak, a nápolyi király alkotmányt adott népének, Rómában pedig a pápa elmenekülése után kikiáltották a köztársaságot.

A francia forradalom elverése után (június 23.) az ellenforradalmi hullám sikeresen végigvonult Európán. Prágát megtámadták, a szláv kongresszust feloszlatták, a Habsburgok visszafoglalták Milánót, Oroszország megszállta Moldvát és készen állt a magyarországi beavatkozásra. Október 6-án Bécsben ismét forradalom tört ki, de ez már kevés volt az ellenforradalmi erők feltartóztatásához. A „népek tavasza” ősszel véget ért, csak Magyarország folytatta tovább a szabadságharcát.

Polgári forradalom és szabadságharc Magyarországon

A párizsi hírek március 1-jén érkeztek Pozsonyba. Kossuth fölirati javaslatában jobbágyfelszabadítást, közös teherviselést és független nemzeti kormányt követelt. AZ udvar az országgyűlés föloszlatását mérlegelte. A bécsi forradalom új helyzetet teremtett. Március 14-én Kossuth indítványára – a 12 ponttal összhangban – továbbfejlesztett javaslatot a főrendek elfogadták.

A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. A „márciusi ifjak”, Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József, Jókai Mór, Degré Alajos, Vidats János március 14-én este a Pilvax kávéházban elhatározták, hogy a követeléseknek másnap utcai tüntetéssel adnak nyomatékot.

A forradalmi mozgalmakról érkező hírek rábírták a bécsi udvart, hogy a magyar országgyűlés határozatait V. Ferdinánddal jóváhagyassa. Az országgyűlés elsőnek az úrbéri terhek és a papi tized eltörlését iktatta törvénybe.

Az utolsó rendi országgyűlés lázas jogalkotó munkával két hét alatt lerakta egy új Magyarország alapjait. A törvényeket a király április 11-én szentesítette. Megvalósult az azonnali, kötelező örökváltság, megszűnt az előzetes cenzúra, a parlamentben a megyegyűlésben folyó tanácskozásról korlátlanul lehetett tudósítani.

Reformtörvények formájában forradalmi alaptörvény született. Magyarországon a polgári átalakulás vérontás nélkül végbement. Lezajlott a törvényes forradalom.

Batthyány Lajos gróf, az Ellenzéki párt elnöke, kijelölt miniszterelnök április elejére megalakította kormányát. A miniszterek többsége az Ellenzéki Párt vezetői közül került ki.

Az áprilisi törvények

Az 1848. április 11-én kiadott úgynevezett áprilisi törvények lebontották a feudalizmust, megoldották az évtizedes problémát.

A törvények 3 csoportba sorolhatók:

• Magyarország önálló igazgatása a Habsburg Birodalmon belül
• A feudális társadalmi szerkezet lebontása
• Liberális alapjogok

Alkotmányba való törvények is megjelennek benne: címer, zászló

A törvénycikkek:
• 3.tc. - Független magyar felelős minisztérium alakításáról
• királyi és nádori cím betartása
• törvényeket a független magyar minisztérium hajtja végre
• királyi és nádori parancs akkor érvényes, ha egy budapesti miniszter is aláírja, jóvá hagyja, ellenjegyzi
• minisztérium székhelye Budapest

A minisztériumok:
• Belügy [ Szemere Bertalan
• Pénzügy [ Kossuth lajos
• Közmunka és közlekedés [Széchenyi István]
• Földművelés, ipar, kereskedés [Klauzál Gábor]
• Vallás és közoktatás [Eötvös József]
• Igazságszolgáltatás [Deák Ferenc]
• Honvédelem [Mészáros Lázár]
• Király személye körüli miniszter [herceg Eszterházy Pál]
• Miniszterelnök [Batthyány Lajos]

Az uralkodó közös hadsereget akart - nem akarta elfogadni a honvédelmi minisztériumot, de az országgyűlés kiharcolta és minden miniszter felelősséggel tartozik az aláírt törvényekért - büntetőjogi felelősség

Vád alá helyezhetők, ha az aláírt törvények sértik:
• az ország függetlenségét,
• az alkotmány biztosítékait,
• a fennálló törvényeket,
• az egyéni szabadságot,
• a tulajdon szentségét

4.tc. - Az országgyűlés évenkénti ülésezéséről
• Évente Pesten - téli hónapokban
• Egy mandátum 3 évre szól - 3 évenként választás
• 6.§ - Az országgyűlés folyamatos ülésezését teszi lehetővé (ha kérik a költségvetési zárszámadást, a király nem oszlathatja fel az országgyűlést (permanens=folyamatos)
• Az alsó- és a felső tábla ülései egyaránt nyilvánosak.

5.tc. - Az országgyűlési képviselők népképviselet alapján választásáról
• A választójog cenzusos;megmarad a választójoga annak, akinek eddig is volt
• cenzus: 20 év, nőket kivéve,akik nincsenek büntetve, vagy gyámság alatt
• vagyoni cenzus: 1/4 telkes jobbágyok
• kézművesek, kereskedők, ha van műhelyük, telephelyük
• akik 100 ezüst Ft évi jövedelemmel rendelkeznek
• az értelmiség vagyontól függetlenül választójoggal rendelkezik
• választható mindenki, aki 24 évnél idősebb, ha tud magyarul
• (keverték a vagyoni és az értelmi cenzust)

Szabályozza a választás rendjét:

• választójogi körzetek meghatározása
• a szavazás nem titkos, a számlálás nyilvánosan történik

• 6.tc. - 1836-os évi 21. tc. foganatosításáról; újra kimondja a Partium Magyarországhoz csatolását, azonnali végrehajtással.
• 7.tc. - Magyarország és Erdély egyesüléséről
• 8.tc. - A közös teherviselésről: Magyarország minden lakosa különbség nélkül, aránylagosan, egyenlően fizeti a közterheket.
• 9.tc. - Az úrbéri viszonyok megszűntetése: A földesurak kármentesítését az állam fizeti. (Hogy pontosan hogy, azt nem szabályozza.) A jobbágy telki állománya a jobbágy tulajdonába megy át.
• 13.tc. - papi tized megszűntetése
• 14.tc. - Hitelintézet felállítása – 500 000 Ft alaptőkét a minisztérium áll
• 15.tc. - ősiség eltörlése
• 18.tc. - sajtótörvény
• 21.tc. - a nemzeti zászlóról és az ország címeréről
• 22.tc. - nemzeti őrsereg felállításáról - felfegyverzés, szolgálati idő
• 24.tc. - a községi választásokról

V. Ferdinánd szentesíti a törvényt. A Habsburg ház elfogadja. Ezért később lemondatják és Ferenc megindítja a „megtorlást”. A törvényekben sok pont változtatandó, de ezek lerakták az alapokat. Szentesítés után szétoszlatták az utolsó reformországgyűlést. A törvények végrehajtása nem volt biztosított. Ezek utána a népképviseleti országgyűlésnek komoly törvényhozó munkát kell folytatnia.

Kossuth hangoztatta, hogy kulcskérdés az érdekegyesítés, a magyarok és a nemzetiségek között, a nemesek és a parasztok között.

1848-ban a nemzetiségi kérdés még nem merült fel. Az áprilisi törvények a nemzetiségeknek is kedveznek, így a magyar nemesség remélte, hogy ezzel megelégednek, nem lesznek külön követeléseik.

Az 1848-49-es szabadságharc

1848.szeptember 11-én Jellasics horvát és szlavón csapatokkal átlépi a Dráva vonalát. Célja, véget vetni a magyar garázdálkodásnak és Pest elfoglalása. A kormány ugyan ezen a napon lemondott. Szeptember 13-án létrehozták az Országos Honvédelmi Bizottmányt (OHB), amely 1849. május 2-áig tölti be a törvényvégrehajtó szerepet.

Pest közelébe 30 000 kiképzett katonát vonnak össze, hogy szembeszállhassanak Jellasics csapataival. Jellasics északról kerüli meg a Balatont, a sereg másik része Roth tábornokkal az élen a Balaton déli vonalán vonul végig a Siónál. A gyülekező magyar haderő élére Móga János tábornok kerül.

Görgey Artúr (1818-1916), az 1848-49es szabadságharc katonai vezetője. 1832 és 1845 között a császári hadseregben szolgált. Lemondva tiszti rangjáról 1848-ig a prágai egyetemen vegyészetet tanult, kiváló eredménnyel. 1848-ban a forradalom híveként jelentkezett a magyar honvédségbe, ahol kitűnt a jó szervezőképességével, s hamar őrnagyi rangot kapott. Novembertől már a feldunai hadsereg parancsnoka volt tábornoki rangban. E minőségében Windisch-Grätz támadásakor fel kellett adnia a Dunántúlt és a fővárost, s a Felvidék felé vonult vissza. Sikeres harcok után a legerősebb magyar sereget eljuttatta a Tiszához, ahol a magyar haderő gyülekezett. A kápolnai vereség után átvette a fősereg vezényletét, és a tavaszi hadjárat során sorozatos győzelmeket aratott. 17 napos ostromban visszafoglalta Buda várát. 1849 májusától júliusig a Szemere-kormány hadügyminisztere volt. Dembinski temesvári veresége után Kossuth és a kormány lemondott, Görgey teljhatalmat kapott, s a haditanács egyetértésével Világosnál letette a fegyvert. Klagenfurtba internálták, ahonnan 1867-ben tért vissza Magyarországra.

1848. szeptember 29. pákozdi csata

Jellasics látva, hogy mivel áll szemben fegyverszünetet kért, amit meg is kapott (72 óra). Görgey kikísérte Jellasicsot az országból. 1848. október 7. Ozoránál Perczel és Görgey csapatai körbezárják Roth haderejét. Az október 6-án kitört újabb bécsi forradalmat a Habsburgok leverik (Bécs védője egy lengyel tiszt, Josef Bem volt; az önkéntes haderővel 3 hétig tartóztatták fel a reguláris haderőt. Schwarzenberg herceg lett a miniszterelnök, (a herceg sógora) az osztrák haderő főparancsnoka.

1848. október 30. schwechat-i vereség

Windisch-Gratz csapatai győznek. A magyar haderő visszavonulásra kényszerül. A nemzetiségek felbujtásával támadtak a magyar forradalom ellen. Amint a védekező háború átmegy támadásba - a bécsi forradalom megsegítésének szándékával – vereséget szenvednek. Magyarországon folytatják a haderő felszerelését. 1848. december 02-án lemondatták V. Ferdinándot és megkoronáztatták I. Ferenc Józsefet. Az uralkodóváltás legitimálja a magyar forradalom leverésének célját.

1848. december. A forradalom II. szakasza

Windisch-Grätz egyenesen Buda ellen vonul, Északon Schlick csapatai, Erdélyben pedig Puchner emberei aktivizálódnak. Erdélyben a nemzetiségi kérdések illetve a balázsfalvi gyűlések miatt különleges helyzet alakult ki. A román haderő (Avram Iancu vezetésével) a magyar haderővel szembefordul, de nem működik együtt az osztrákkal. A körülmények tekintetében a következő döntések születtek:

• Windisch-Grätz elől vissza kell vonulni
• A Tisza vonalánál új haderőt szerveznek (1848. decemberében látnak hozzá)
• A kormány és az országgyűlés átköltözik Debrecenbe

Görgey nem akarja felvenni a harcot Windisch-Gratzzel, mert még nem érzi elég ütőképesnek a haderőt. Kezdenek kiéleződni a Görgey és Kossuth közötti ellentétek. Görgey Vácig vonul vissza.

Perczel átkel a Dunán, majd december 30-án Mórnál ütközetet vállal az osztrákokkal, amelyben vereséget szenved. Kossuth arra utasítja Görgeyt, hogy vonuljon vissza észak felé. ő ezt vonakodva, de teljesíti.

Görgey január 05-én kiadja a váci nyilatkozatot a tisztikar megnyugtatására, melyben vállalja a 48-as törvények megvédését:

• Magyarország önvédelmi védekezőharcot folytat
• ha nem támadják, ő sem támad
• nem akarja megváltoztatni Magyarország közjogi státuszát

A tisztikar hajlandó volt Görgeyt követni. Kossuth azonban lefokoztatta Görgeyt, helyére pedig Henrik Dembinski került.

1849. február 05. branyiszkói áttörés, vezetője Görgey egyik legképzettebb tisztje, az angol Guyon Richard ezredes volt,.aki áttört a Franz Deym vezérőrnagy különítménye által védett hágón. („Vorwarts dupla lénung, rückwarts kartács schiessen” = „Ha előre mentek, dupla zsoldot kaptok, ha hátráltok, kartáccsal belétek lövetek”.Eközben Görgey csapatai egyesülhettek a tiszai hadtesttel, Klapka már ütőképes haderejével.

1849. febr. 26-27. Kápolna - Dembinski vereséget szenved; Windisch-Grätz azt gondolja, hogy ez volt a végső csata. Az osztrákok kiadják az olmützi alkotmányt (oktrojált = nem elfogadott, hanem kényszerített) - egységes, centralizált alkotmány, nem veszi figyelembe a magyar önállóságra vonatkozó törvényeket. A Habsburg Birodalom egészét egységes, centralizált birodalomnak tekinti. (szabad, önálló, oszthatatlan, felbonthatatlan). Minden népfaj egyen jogú, nincsenek kiváltságolt népek a birodalmon belül. Megszűnik a kettős vámhatár. Közös az uralkodó, az uralkodó ház a Habsburg. A császár kormányoz, minden jog a kezében összpontosul stb. Magyarország számára ez elfogadhatatlan volt.

Tiszafüreden a tisztek fellázadnak Dembinski ellen, Kossuth Görgeyt nevezi ki helyette.

Erdélyben

Az OHB ellentámadást akar Erdélyben, hogy ne kelljen két fronton harcolni
1848-tól Gábor Áron népfelkelést szervez Háromszékben
1848. dec. 18. a lengyel Bem József-et kinevezik az erdélyi magyar seregek élére
1848. dec. 25. Kolozsvár felszabadítása\SYMBOL 249 \f "Symbol" a kormány Debrecenbe költözhet.
1849. jan. 2. Borgói-hágó: Bem Tihucánál kiveri Urbant, Észak-Erdély felszabadult
1849. febr. 9. piski csata: Vereséget mérnek Puchner csapataira, az oroszokat is kiszorítják Erdélyből. Márciusi elejére Erdély magyar kézre kerül. (utóvéd harcok, román felkelés)
1849. márc. 11. Nagyszeben bevétele
1849. márc. 19. Feketehalom
1849. márc. 21. Brassó - Erdély felszabadítva

A tavaszi hadjárat

A tervek: Klapka György; gyűrűbe akarják zárni a császári sereget; erőkoncentráció a Tiszánál. Névlegesen Wetner Antal vezeti a hadjáratot, de a tényleges főparancsnok: Görgey Artúr.

Előzmény: 1849. márc. 5. Szolnok visszafoglalása - a tiszántúli pozíciók erősödnek

1849. ápr. 2. Hatvan - győzelem

1849. ápr. 4. Tápióbicske - győzelem, de a császáriak rájöttek, hogy Hatvannál nem a fősereggel találkoztak
1849. ápr. 6. isaszegi csata - győzelem, de a gyűrű nem zárult be, az osztrákok menekülnek a Duna mentén
1849. ápr. 10. Vác - győzelem; az új császári fővezér, Welden azt hiszi, hogy Budát akarják, pedig újabb bekerítő hadművelet
1849. ápr. 14. a Habsburg ház trónfosztása, Függetlenségi Nyilatkozat: Kijelenti Magyarország függetlenségét, felsorolja a sérelmeket (hasonlít a Rákóczi- szabadságharc Recqrudescunt Vulnerájára). Aláírói Almásy Pál, perényi zsigmond, Szacsvay imre.
1849. ápr. 23-án bevonulnak Pestre az első huszárok
1849. máj. 2-án megalakul az új kormány; Kossuth: kormányzó-elnök, mert nem tisztázott az államforma
Szemere Bertalan – belügyminiszter, miniszterelnök
Batthyány Kázmér külügyminiszter
Dukovics Sebők – igazságügyi miniszter
Duschek Lajos – pénzügyminiszter
Görgey Artúr - hadügyminiszter
1849. máj. 21. Buda visszavétele - a tavaszi hadjárat vége
1849. máj. 9. Miklós orosz cár a konzervatív Szent Szövetség tagjaként beavatkozik Ferenc József kérésére; 200.000 orosz, 160.000 osztrák és 1000 ágyú áll szemben 160.000 magyarral és 3-400 ágyúval

 

A két haditerv

Görgey: Komáromra támaszkodva gyűjtsék össze a haderőt és győzzék le előbb az osztrákokat. Ha sikerül szembefordulni az osztrákokkal és közben feltartóztatni az oroszokat, akkor győzhetnek.

Dembinski: a Szeged-Arad-Temesvár háromszögbe összevonni a csapatokat; hátrány: mindkét sereg jön utánunk, semmi remény a győzelemre; Kossuth ezt választja.

1849. jún. 20-21. Pered - döntetlen, utána visszavonulás; a kezdeményezés Haynau kezébe kerül
1849. jún. 28. Győr feladása
1849. júl. 2. komáromi csata
1849. júl. 31. Segesvár - Bem vereséget szenved; Petőfi eltűnik
1849. aug. 5. Szőreg - Dembinski vereséget szenved, utána a határ felé menekül
1849. aug. 9. Temesvár - Bem csata közben veszi át a parancsnokságot Dembinskitől
1849. aug. 11-én lemond a kormány, Kossuth teljhatalmat ad Görgeynek; egyetlen lehetősége az oroszok előtti fegyverletétel.
1849. aug. 12. Debrecen - Görgey utóvédje vereséget szenved az oroszoktól
1849. aug. 13. Világos - fegyverletétel az oroszok (Paszkievics) előtt
1849. okt. 6. megtorlás: 13 tábornok kivégzése Aradon: Damjanich János, Knézich Károly, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Nagysándor József, Aulich Lajos, Lahner György, Pöltenberg Ernő, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos

További fegyverletételek:
1849. aug. 19. Lázár Vilmos
1849. aug. 21. Vécsey Károly
1849. aug. 26. Munkács
1849. szept. 5. Pétervárad
1849. okt. 2. Komárom - feltétel: amnesztia, Klapkának köszönhetően.

A Középiskolai történelmi atlaszban:

63 Az 1848-49-es szabadságharc
• a A szabadságharc fontosabb hadműveletei 1848. nyarától 1849. február végéig
• b A szabadságharc fontosabb hadműveletei 1849. március elejétől augusztus közepéig
• c Az isaszegi csata (1849. IV. 6.)