A Bécsben kialakított rendszerrel szemben az 1820-as években Európa déli területein robbantak ki az első forradalmi mozgalmak. Spanyolországban, majd a Nápolyi Királyságban a Szent Szövetség segítségével abszolút hatalmukat visszanyerő uralkodókat a katonatisztek alkotmány kiadására szorították. A tömegtámogatást nélkülöző tiszti csoportok mozgalmát a francia, illetve az osztrák beavatkozás gyorsan leverte. A görög szabadságharc (1821-1829) során a Szent Szövetség működése már akadozott, mivel szembekerült a dinasztikus szolidaritás és a hatalmi érdek. Az Oszmán Birodalom egyre gyengült, és a Balkánon a keletkező hatalmi űrt Oroszország kívánta betölteni. Amikor a görögök fellázadtak a török uralom ellen, Oroszország a nemzeti mozgalom segítségét kérte, mivel a törökök gyengítésével lehetősége kínálkozott a meleg tengeri kijáratot biztosító tengerszorosok megszerzésére. Az angolok és a franciák ezt meg akarták akadályozni, de nyíltan nem léphettek fel a törökök mellett. A görögök oldalán avatkoztak be a küzdelemben és flottájuk legyőzte a törököket. Békekötéskor megakadályozták az oroszok túlzott megerősödését.

A 15 éves háború 1591-1606 (Bocskai-felkelés:1604-06), majd a török kiűzéséért folytatott harcok és a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) komoly szenvedéseket okoztak az ország társadalmának, gazdaságának.. A háború, az éhínség, a járványok, a kivándorlások miatt egész területek váltak lakatlanná, aránytalanságok jelentek meg a népsűrűségben. A török háborúk következtében az Alföldön, a végvári vonal mentén és a Dél-Dunántúlon a települések jelentős része a népességgel együtt eltűnt, elpusztult, sokan elmenekültek.
Magyarország lakosságszáma stagnált: a XV. századi (Mátyás-kori) 3,5 - 4 millió fős lakosság száma a 1711 körül sem lépte túl a 4 millió főt, míg a nyugati népek lélekszáma növekedett.

A győztes európai nagyhatalmak számára (Nagy-Britannia, Franciaország) a világháború gazdasági szempontból vereséget jelentett. A háború folyamán eladósodtak az Egyesült Államok felé, s a világ pénzügyi központja Londonból New Yorkba helyeződött át. Európa a népességi mutatók és a gazdasági súlya alapján is veszítet jelentőségéből az Egyesült Államokkal és a gyarmatokkal szemben. A háború után gazdasági nehézségekkel kellett szembenézniük a hatalmaknak. A hadigazdálkodásról a normális gazdasági életre való átállás munkanélküliséget okozott, hiányzott a tőke, az állam az inflációt kihasználva (s fedezetlen pénzkibocsátással azt gerjesztve) kezelte eladósodását, beszűkült a piac.

A Száray - Kaposi: Történelem IV., Nemzeti tk. kiadó, Bp. című tankönyvéből

A kora középkorvégére kifejlődött a nehéz páncélos harcos, a lovag felszerelése. Fegyverzeteaz egész testet befedő páncélzatból, pajzsból, dárdából és hosszú, egyeneskardból állt. Fontos szerepe volt a nagy teherbírású lovaknak, melyeken akengyel segítségével biztosan ültek a harcosok. Egy ilyen lovagi öltözet egykisebb vagyonnal felért. A lovagoknak azonban nem pusztán fegyverekre voltszüksége. Apródként kezdte, s próbák teljesítése után kerülhetett csak a lovagokközé.

Tétel a Száray - Szász: Történelem II; Műszaki kiadó, Bp. című könyvéből, kiegészítve a Szabó - Závodszky: Történelem II; Nemzeti tk. kiadó, Bp. cimű tankönyvével

Nyugat – Európa gazdasága a XV. Században gyors ütemben fejlődött. A fellendüléscentruma a posztógyártás és az atlanti kereskedelem központjává váló Flandriavolt. Mivel a pénzek továbbra is nemesfémből készültek, az európai gazdaság egyretöbb aranyat és ezüstöt igényelt.

Ezzel szemben a Kelettel folytatott kereskedelem kiszivattyúzta Európábóla nemesfémeket, mivel a Levantén keresztül behozott luxuscikkért és fűszerekért(porcelán, selyem, illatszerek, bors, vanília) arannyal és ezüsttel fizettek. Ugyanakkoraz oszmán terjeszkedés következtében a levantei kereskedelem előszörbizonytalanabbá, majd a vámok emelése után drágábbá vált. Továbbá nehezítette ahelyzetet, hogy a XV. század végére a talajvízszint feletti, könnyenkiaknázható rétegeket kitermelték a magyarországi és csehországinemesfémbányákban, s szivattyúk híján nem tudtak mélyebbre hatolni, ezért atermelés jelentősen visszaesett.

A IX-X.századi magyar társadalom törzsi szervezetben élt, és patriarchális(apajogú)nemzetségekből épült fel.A törzsszövetség élén a fejedelem állt,akinek a szeniorátus elve alapján öröklődött a hatalma,tehát a legidősebb férfi rokon lett az utódja.A társadalom első rétegét nevezzük vezető rétegnek,itt helyezkedik el a fejedelem, a gyula(a háborús vezető,Erdély a területe), a horka(a háborús vezető) és a törzsfők.

Géza fejedelem (972-997)

• Hatalomra kerülésekor az ország súlyos helyzetben volt.
• I. Ottó 962-ben létrehozta a Német-római Császárságot, amely nehézfegyverzetű lovas hadsereggel terjeszkedett kelet felé.
• Géza átlátta a helyzetet: 973-ban békét kötött a császárral (Quedlinburg). Lemondott az ausztriai és morvaországi területektől, keresztény hittérítőket hívott be az országba.
• Géza az egyházban a fejedelmi hatalom támaszát látta, és a kereszténység átvételével az ellenünk intézendő támadás ürügyét vélte felszámolni. A többi szomszéddal is békés viszonyt keresett. Fiának a bajor hercegnőt, Gizellát kérte feleségül, leányait a velencei dózséhoz és egy lengyel herceghez adta.
• A belpolitikában folytatta az elődei által megkezdett utat. Erdélyt már házasságával megszerezte, mert az erdélyi Gyula lányát, Saroltát vette feleségül. A Dunántúlon fegyveres erővel leverte az ellenálló nemzetségfőket, a legfontosabb pontokat katonai erővel megszállta.
• Történelmi érdeme, hogy a magyar nép nagy válaszútján meglátta a helyes, a jövőbe vezető utat, és erre bátran és következetesen rá is lépett.

· Az MSZMP 1989 elején elfogadta a többpártrendszert, júniusban összeült a „Nemzeti Kerekasztal”, amelyen az MSZMP, az „Ellenzéki Kerekasztal” szervezetei és pártjai, valamint Harmadik Oldal néven a hivatalos társadalmi szervezetek képviselői vettek részt. Céljuk az volt, hogy megállapodjanak a rendszerváltás alkotmányos feltételeiről.

· 1989. október 23-án megszűnt a Magyar Népköztársaság és kikiáltották a harmadik Magyar Köztársaságot.

1439. Harc a trónért
- V. László (Habsburg Albert fia)
- I. Jagelló Ulászló (bárók hívják)

Hunyadi János

Hunyad vármegye és a szörényi bánság ura → nagy jövedelem
Részt vett az itáliai és csehországi harcokban → huszita harcmodor ismerete
I. Ulászló pártjára áll → jutalma az erdélyi vajdaság,temesi ispánság és a nándorfehérvári kapitányság

Kialakulásának okai:

A második világháború után az európai országok nem tudnak önerőből talpraállni,a korábbi nagyhatalmak Amerika befolyása alá kerülnek.(Marshall-terv,1948) Fokozatosan felszabadulnak a gyarmatbirodalmaik,ez gazdasági gyengüléssel jár.A Hidegháborúban kialakuló helyzet miatt politikailag is veszélyeztetett helyzetben vannak,félnek a szocializmus terjedésétől.