Utolsó éveiben Radnóti lírájának tartalma és lényege: küzdelem a költészet eszközeivel a megtébolyult embertelenség ellen. Egy sajátos antik műfajt újít fel és honosít meg a háborús esztendőkben: az eklogát.

Az ecloga szó latinul válogatást jelent. Theokritoszra (görög költő) vezethető vissza, aki eclogáiban szembeállította a pásztorénekek idilljét (eidüllion - képecske) a városi élettel. Theokritosz költeményeinek legelterjedtebb darabjai a bukolikák, párbeszédes pásztori költemények, melyet Vergilius honosított meg a római költészetben. A motívumkincs megmarad, de ezek a pásztorok már művelt, világot látott emberek és itt már két értékrend áll egymással szemben: civilizálatlan, barbár világ és a kultúrált világ, ahol a művészet, ez az embert segítő mentalitás is jelen van.

A késő reneszánsztól kezdve a költészet fő célját a gyönyörködtetésben találja meg. Ebből következik, hogy nagy hangsúlyt kapnak a formai elemek (különleges kifejezésmódok, bonyolultság, barokk körmondat, túlzások, metaforák, szimbolikus képek). A gyönyörködtetés a csodálkozás felkeltésével érhető el – illúziókeltés.

Anglia a 6. század végére Európa nagyhatalma lett. A gazdasági sikerek, a jólét emelkedése, az átmeneti belső nyugalom kedvezett a tudományok és az irodalom fejlődésének szaporodtak az iskolák, a könyvnyomtató műhelyek, új színházak épültek. A kultúrának ezt a század végi virágzó korszakát nevezzük angol reneszánsznak.

Örkény a háborút tekintette élete sorsdöntő élményének. A Tótékban látszatra nem is a háború a fő téma, a mű fő cselekménysíkja a hátországban játszódik. A hátország középpontba állítása azonban mégis telitalálat, mert 2.

Az Iszony az elemzések szerint az író legtökéletesebb regénye. 1942-ben kezdte el írni Móricz Zsigmond kérésére a Kelet népe számára.

A Nyugat nagy formaművésze. Erkölcse a szépség volt. Az alkotás függetlenségét hirdette. Az ún. közéleti költészetet értelmetlennek tartotta, hiszen a költő – meggyőződése szerint – nem tehet semmit a társadalomért. Nem hitt a művészet társadalmi szerepében. Nem eszméket, igazságokat hangoztatott: árnyalatok, hangulatok tűnnek fel verseiben.

„Nekem magamnak ez a legkedvesebb regényem”- így írt Jókai Mór, a nagy mesemondó –az 1872-ben megírt- Az aranyember című regényéről. Műfaját tekintve beszélhetünk lélektani-, karrier-, vallomás- és lélektani kalandregényről; a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentumáról.

A teljesen valószerűtlen történeteket aprólékosan kidolgozott, részletes, naturalisztikus leírás teszi hihetővé. Az író a legteljesebb mértékben kihasználja a groteszk alaphelyzetben rejlő lehetőségeket. Hűvös tárgyilagossággal, távolsággal számol be hőseinek gyötrelmeiről. Hiányzik az írói kommentár.

Hetyén született 1776-ban. A klasszicizmus utolsó és a romantika első nagy alkotója hazánkban. Soproni evangélikus líceumban tanult, az iskola merev szokásai miatt megszökött onnan. Feleségével Dukai Takács Zsuzsannával Niklára költöznek. Egyszerre volt földesúr és író. Sokáig levelezett Kazinczy-val.

A magyar romantika kiteljesedésének legnagyobb alakja Vörösmarty Mihály. Irodalmi vezér. Nagyon gazdag életművet hagyott maga után: elsősorban lírikusként ismerik; színdarabja: Csongor és Tünde; és epikus műveket is írt (elbeszélő költemény: Szép Ilonka).