Radnóti Miklós - Eclógái


Utolsó éveiben Radnóti lírájának tartalma és lényege: küzdelem a költészet eszközeivel a megtébolyult embertelenség ellen. Egy sajátos antik műfajt újít fel és honosít meg a háborús esztendőkben: az eklogát.

Az ecloga szó latinul válogatást jelent. Theokritoszra (görög költő) vezethető vissza, aki eclogáiban szembeállította a pásztorénekek idilljét (eidüllion - képecske) a városi élettel. Theokritosz költeményeinek legelterjedtebb darabjai a bukolikák, párbeszédes pásztori költemények, melyet Vergilius honosított meg a római költészetben. A motívumkincs megmarad, de ezek a pásztorok már művelt, világot látott emberek és itt már két értékrend áll egymással szemben: civilizálatlan, barbár világ és a kultúrált világ, ahol a művészet, ez az embert segítő mentalitás is jelen van.

Földtan


Bolygónk sugara 6371 km. A mélység felé haladva a hőmérséklet-növekedés, a geotermikus gradiens földi átlagértéke 100 méterenként 3 0C. jelenlegi ismeretek szerint a belső hő radioaktív anyagok (pl. uránium, tórium) bomlásából származik. A Föld belseje felé haladva növekszik a nyomás és a sűrűség is.

Bolygónkat mágneses tér veszi körül. A mágneses teret a Föld belsejében, több ezer km mélyen rejtőző vastartalmú fémolvadékok áramlásai keltik.

Az iránytűvel meghatározott észak-déli irány eltér a földrajzi észak-déli iránytól. Ez az eltérés a  mágneses deklináció (mágneses elhajlás).

A Föld belseje is gömbhéjas szerkezetű.  Bolygónk belsejét 4 eltérő gömbhéjra oszthatjuk.

A világgazdaság az 1920-as és 1930-as években


A győztes európai nagyhatalmak számára (Nagy-Britannia, Franciaország) a világháború gazdasági szempontból vereséget jelentett. A háború folyamán eladósodtak az Egyesült Államok felé, s a világ pénzügyi központja Londonból New Yorkba helyeződött át. Európa a népességi mutatók és a gazdasági súlya alapján is veszítet jelentőségéből az Egyesült Államokkal és a gyarmatokkal szemben. A háború után gazdasági nehézségekkel kellett szembenézniük a hatalmaknak. A hadigazdálkodásról a normális gazdasági életre való átállás munkanélküliséget okozott, hiányzott a tőke, az állam az inflációt kihasználva (s fedezetlen pénzkibocsátással azt gerjesztve) kezelte eladósodását, beszűkült a piac.

A Száray - Kaposi: Történelem IV., Nemzeti tk. kiadó, Bp. című tankönyvéből

A középkor mindennapjai


A kora középkorvégére kifejlődött a nehéz páncélos harcos, a lovag felszerelése. Fegyverzeteaz egész testet befedő páncélzatból, pajzsból, dárdából és hosszú, egyeneskardból állt. Fontos szerepe volt a nagy teherbírású lovaknak, melyeken akengyel segítségével biztosan ültek a harcosok. Egy ilyen lovagi öltözet egykisebb vagyonnal felért. A lovagoknak azonban nem pusztán fegyverekre voltszüksége. Apródként kezdte, s próbák teljesítése után kerülhetett csak a lovagokközé.

Tétel a Száray - Szász: Történelem II; Műszaki kiadó, Bp. című könyvéből, kiegészítve a Szabó - Závodszky: Történelem II; Nemzeti tk. kiadó, Bp. cimű tankönyvével

A nagy földrajzi felfedezések és gazdasági következményei


Nyugat – Európa gazdasága a XV. Században gyors ütemben fejlődött. A fellendüléscentruma a posztógyártás és az atlanti kereskedelem központjává váló Flandriavolt. Mivel a pénzek továbbra is nemesfémből készültek, az európai gazdaság egyretöbb aranyat és ezüstöt igényelt.

Ezzel szemben a Kelettel folytatott kereskedelem kiszivattyúzta Európábóla nemesfémeket, mivel a Levantén keresztül behozott luxuscikkért és fűszerekért(porcelán, selyem, illatszerek, bors, vanília) arannyal és ezüsttel fizettek. Ugyanakkoraz oszmán terjeszkedés következtében a levantei kereskedelem előszörbizonytalanabbá, majd a vámok emelése után drágábbá vált. Továbbá nehezítette ahelyzetet, hogy a XV. század végére a talajvízszint feletti, könnyenkiaknázható rétegeket kitermelték a magyarországi és csehországinemesfémbányákban, s szivattyúk híján nem tudtak mélyebbre hatolni, ezért atermelés jelentősen visszaesett.

A magyar társadalom változásai a honfoglalástól a XIV. századig


A IX-X.századi magyar társadalom törzsi szervezetben élt, és patriarchális(apajogú)nemzetségekből épült fel.A törzsszövetség élén a fejedelem állt,akinek a szeniorátus elve alapján öröklődött a hatalma,tehát a legidősebb férfi rokon lett az utódja.A társadalom első rétegét nevezzük vezető rétegnek,itt helyezkedik el a fejedelem, a gyula(a háborús vezető,Erdély a területe), a horka(a háborús vezető) és a törzsfők.

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem


A késő reneszánsztól kezdve a költészet fő célját a gyönyörködtetésben találja meg. Ebből következik, hogy nagy hangsúlyt kapnak a formai elemek (különleges kifejezésmódok, bonyolultság, barokk körmondat, túlzások, metaforák, szimbolikus képek). A gyönyörködtetés a csodálkozás felkeltésével érhető el – illúziókeltés.

Shakespeare: Rómeó és Júlia


Anglia a 6. század végére Európa nagyhatalma lett. A gazdasági sikerek, a jólét emelkedése, az átmeneti belső nyugalom kedvezett a tudományok és az irodalom fejlődésének szaporodtak az iskolák, a könyvnyomtató műhelyek, új színházak épültek. A kultúrának ezt a század végi virágzó korszakát nevezzük angol reneszánsznak.

Örkény István: Tóték


Örkény a háborút tekintette élete sorsdöntő élményének. A Tótékban látszatra nem is a háború a fő téma, a mű fő cselekménysíkja a hátországban játszódik. A hátország középpontba állítása azonban mégis telitalálat, mert 2.

Németh László: Iszony


Az Iszony az elemzések szerint az író legtökéletesebb regénye. 1942-ben kezdte el írni Móricz Zsigmond kérésére a Kelet népe számára.