Termelési technikák, technológiák a középkori és kora újkori Európában

tala_nori, 2008. április 20. - 16:54

A társadalom kétpólusúvá válása

A népvándorlást követően létrejövő új társadalmakban mind a római, mind a barbár közösségek elemeit megtaláljuk; a klasszikus nyugat-európai feudális társadalom e két típus jellemző jegyeit vegyítve alakult ki. A vándorlás, illetve a letelepedést követő államszervezési munkálatok erős irányító hatalmat igényeltek, a fejedelem és kíséretének jogköre ebben az időben még jobban kibővült. A kialakított területi egységek élére kerülő, fejedelmi hatalmat képviselő germán tisztviselők és a meghódított területek római előkelői összeolvadtak, és a kereszténység felvétele után a püspöki korral kiegészülve létrehozták az új uralkodó osztályt, a nemességet. Ez a nemesség fokozatosan az állam vezető erejévé vált és rajta kívül mindenkit függőségbe kényszerített. Így hamarosan az vált az elsődleges kérdéssé, hogy valaki nemes-e avagy sem, felváltva a korábbi paraszt vagy szolga megkülönböztetést.

Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában

Ig, 2008. május 29. - 16:49

A XIX-ik században a magyarság aránya nem éri el az 50%-ot a lakosság összességéhez számítva.

Legnagyobb számban jelen lévő nemzetiségek: (térképről is lenézhető)

  • Német
  • Szlovák
  • Horvát
  • Román
  • Szerb
  • Szlovén
  • Ruszin
  • Zsidó
  • roma

A világgazdaság a húszas és a harmincas években

sgabe, 2007. november 10. - 18:03

Az elsõ világháború óriási pusztítást és káoszt okozott Európában. Az önellátásra berendezkedett hadigazdaságból nehezen térnek vissza a kölcsönös kereskedelmi szerzõdések rendszeréhez.

A magyar gazdaság jellemzői 1945 és 1980 között

sgabe, 2007. december 01. - 17:28
A magyar gazdaság helyzete 1945 és 1953 között

Sztálini gazdaságpolitika jellemzői (1929-1953)

Névtelen, 2008. április 06. - 23:17

A Szovjetunió elzárta magát a külföldi tőkétől és a technika beáramlásától, vmint a piaci viszonyok ösztönző hatásától. Az iparosítás megvalósult, de rossz ágazatokban és az életszínvonal rovására. A fejletlen gazd. hatalmas károkat szenvedett a polgárháborúban. Ellenséges környezetben kellett kiépíteni a rendszert.

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

sgabe, 2008. augusztus 26. - 14:58

A késő reneszánsztól kezdve a költészet fő célját a gyönyörködtetésben találja meg. Ebből következik, hogy nagy hangsúlyt kapnak a formai elemek (különleges kifejezésmódok, bonyolultság, barokk körmondat, túlzások, metaforák, szimbolikus képek). A gyönyörködtetés a csodálkozás felkeltésével érhető el – illúziókeltés.

A hidegháború

sgabe, 2007. április 29. - 10:43
A hidegháború szakaszai:
  1. 1945-62 klasszikus hidegháború
  2. 1962-69 olvadás időszaka
  3. 1969-75 détand = enyhülés
  4. 1975-79 felújulás
  5. 1979-85 kis hidegháború
  6. 1985-89 a hidegháború teljes felszámolódása

Az USA kialakulása és alkotmányos fejlődése (1773-1870)

speter, 2008. március 27. - 15:44
Az első politikai mozgalmak a felvilágosodás jegyében

A felvilágosodás nem csak a világszemléletet alakította át, hanem közvetlenül is hatott a politikai eseményekre. Előbb a központi kormányzatok politikusait „hódította meg”, főleg a periférián (felvilágosult abszolutizmus). A század utolsó harmadára pedig egyre nagyobb szerepük lesz azoknak a gondolkodóknak, politikusoknak és mozgalmaknak, melyek a felvilágosodás eszméivel felvértezve éppen a központi hatalommal szemben lépnek fel, és elsősorban egyes fejlettebb országokban. E politikai mozgalmak hátterében ugyanis ott voltak mindazok a társadalmi konfliktusok, amelyek ezeken a helyeken éppen a nagy gazdasági-társadalmi átalakulásoknak, a gyors népességnövekedésnek, a városok, ipar, kapitalizmus gyors térhódításának voltak köszönhetőek.

 

Földtan

Dina, 2010. február 09. - 19:44

Bolygónk sugara 6371 km. A mélység felé haladva a hőmérséklet-növekedés, a geotermikus gradiens földi átlagértéke 100 méterenként 3 0C. jelenlegi ismeretek szerint a belső hő radioaktív anyagok (pl. uránium, tórium) bomlásából származik. A Föld belseje felé haladva növekszik a nyomás és a sűrűség is.

Bolygónkat mágneses tér veszi körül. A mágneses teret a Föld belsejében, több ezer km mélyen rejtőző vastartalmú fémolvadékok áramlásai keltik.

Az iránytűvel meghatározott észak-déli irány eltér a földrajzi észak-déli iránytól. Ez az eltérés a  mágneses deklináció (mágneses elhajlás).

A Föld belseje is gömbhéjas szerkezetű.  Bolygónk belsejét 4 eltérő gömbhéjra oszthatjuk.

A második ipari forradalom

Névtelen, 2008. május 22. - 13:31
Új jelenségek a gazdaságban

A 19. század második felében az ipari forradalom új szakasza kezdődött el Európában és Észak-Amerikában. Ahol az ipari forradalom kiteljesedett, ott folyamatos volt a gazdasági fejlődés, a népesség növekedése, az életmód átalakulása.

A század közepétől a fejlődés még gyorsabbá vált, s a korábbitól eltérő sajátosságok kerültek előtérbe. Az ipari fejlődés motorjává a nehézipar vált, és új iparágak is megjelentek: az elektromos ipar és a vegyipar. Az iparnak ezt az újabb nekilendülését második ipari forradalomnak is szokták nevezni.